Beszámoló
Csíksomlyó, 2022. június 9-12.
Az EMT Építéstudományi Szakosztálya 2022. június 9–12. között szervezte meg 26. alkalommal a Nemzetközi Építéstudományi Konferenciát, Csíksomlyón a hagyományokhoz hűen a Jakab Antal Házban. Idén három országból – Románia, Magyarország, Szlovákia – mintegy 113 résztvevő érkezett, akik a megszokott, kellemes és szakmailag hasznos konferencián vehettek részt.
Csütörtökön jó hangulatú grill partival fogadtuk a konferenciára érkező vendégeinket, amelyet a Jakab Antal Ház biztosított az épület hátsó kertjében.
A rendezvény pénteken tanulmányi kirándulással kezdődött. A kirándulásunk során idegenvezetőink Gergely András és Kelemen Sándor gondoskodtak arról, hogy a székelység kulturális és történelmi kincseivel is megismerkedhessünk. – Az első megállónk Székelyudvarhely volt, ahol megtekinthettük kívülről a felújított Tamási Áron Gimnáziumot. Megtudhattuk, hogy az 1989 -es változások után az iskola magyar tannyelvű elméleti középiskola lett. Majd 1990-ben az iskolai népszavazás során úgy döntöttek, hogy az iskola egyik jeles véndiákjának, Tamási Áronnak a nevét vegye fel. Az iskolának zászlót és jelvényt terveztek. A zászlón pedig Tamási Áronnak az üzenete olvasható: „Rátok bízom az itt maradó kincseket.”
A Patkón keresztül átsétálva megtekintettük a belvárosban elhelyezkedő Református templomot és parkot, majd ezt követően megnéztük a Szent István termet a polgármesteri hivatalban. A díszterem kazettás mennyezetét a ferences templomot is kifestő Veress Mátyás díszítette 1896-ban.
Székelyudvarhelyről Zeteváraljára indultunk, ahol kívülről és belülről is megnéztük a gátat Bálint Miklós mérnök úr vezetésével. Az Y-alakú víztározó 49 millió köbméter vizet tud befogadni, a mesterséges tó hossza 2,6 km. A víztározót 1972-ben kezdték el építeni és 1992-ben fejezték be, célja az árvízvédelem és a folyószabályozás volt.
Az ebédünket a Madarasi Hargitán található Súgó Panzióba fogyasztottuk el. Az út keskenysége miatt a buszok csak az Ivó utáni parkolóig vittek el, onnan pedig traktorok által vonatott szekéren jutottunk fel.
Bár az idő kissé hűvösnek bizonyult, néhányan úgy döntöttünk, hogy felmászunk a Madarasi Hargita csúcsára, ahol a gyönyörű kilátás mellett kopjafák sokasága tárulkozott elénk. A Madarasi Hargitát a „székelyek szent hegye”-ként is emlegetik.