Beszámoló a XIX. Erdészeti Szakkonferenciáról
Idén, október 18-19. között a Gyergyói Erdőrendészeti Rt. vendégei voltunk. A rendezvény az Innováció az erdőgazdálkodásban témakört ölelte fel.
Az időben érkezők már 17-én, csütörtökön este feleleveníthették az elmúlt idők kiváló rendezvényeit, Gyergyóalfalu-Borzonton a Nyíres Panzióban, mely a szállás, vacsorák, reggelik, és a szombati ebéd mellett magának a konferenciának is otthont adott. Péntekre a szervezők két programot állítottak össze.
A gyalogtúrát választó társaságot a szervezők terepjárókkal vitték fel a Bucsin-tetőre, ahonnan a mintegy ötven főnyi csoport déli irányba indult. Legelők és erdők között haladt az út. Horváth Arnold és Balogh Hunor, a Gyergyói Erdőrendészeti Rt. munkatársai voltak a vezetők, akik időnként pihenőt vezényeltek és bemutatták a látnivalókat. Tájékoztattak a sípályafejlesztés bürokratikus akadályairól (a Bucsin hosszabbított sípályái sokkal nagyobb közönséget vonzhatnának), a beerdősödött legelők jelenlegi státusáról, a tájegységre jellemző erdőgazdálkodási nehézségekről, a szakszemélyzet mindennapi tevékenységéről. A Környezetvédelmi Alaptól (AFM) pályázott pénzből beerdősített kisbükki legelőnél hosszabban időzött a társaság. A mára már záródott új erdőrészlet a Gyergyóalfalvi Közbirtokosság tulajdona, és mintapéldája a gondosan végzett ültetési és ápolási munkáknak. A 133,1 ha-os terület 1300-1450 m tengerszint feletti magasságon fekszik, ennek megfelelően lucfenyőt ültettek, a szélnek kitett gerincen pedig a széldöntésnek jobban ellenálló vörösfenyőt.
Továbbhaladva a szemközti hegyoldalon távolról lehetett megtekinteni azt az erdőrészletet, amelyet az erre kinevezett bizottság megfelelőnek ítélt az „őserdő” avagy „érintetlen erdő” besorolásra. Hosszú szakmai vita alakult ki a téma kapcsán, mialatt lassan meg is érkeztek az éhes szakemberek a kisbükki esztenaházhoz. Itt a vendéglátó erdészet terepszemélyzete a kötelező étvágygerjesztők után finom bográcsgulyással kínálta meg a társaságot, amiből nem győztek repetázni a résztvevők. Akármilyen jól esett a szokatlanul meleg időben sütkérezni a napon, egyszer csak tovább kellett indulni. A visszaút a Putnapatak mentén szemet gyönyörködtető aranyló bükkökkel tarkított fenyvesek közt szerencsére már csak lejtőre vitt. Az erdei útra érve ismét a terepjárókra szálltak a résztvevők, és nemsokára a szállásokra értek. Az autóbuszos kirándulás résztvevői idegenvezető kísérőnk Crișan Hunor társaságában Borszékre utaztak. A fürdőtelepre érve a résztvevők a kétoldali részben felújított villasor között, számtalan különféle összetételű és ezért több betegségre, illetve azok megelőzésére javallott borvíz közül kóstolhattak, a kíváncsiabbak bekukkanthattak a Borvíz Múzeumba is. A borvíztöltődét szigorú védőruha használat mellett lehetett meglátogatni. Megtekintették a már felhagyott travertin bányát, illetve a borvízkutak és a bánya közt kialakított szabadidőparkot, benne a Tündérkert szabadban lévő ülőfürdőit. A túra része volt a Medve-barlang felkeresése. A visszaúton, Gyergyóremetén helyi manufakturákat látogattak, különösen a vízimalom és a csergeványoló váltotta ki fokozott érdeklődésüket. Igazi meglepetés volt a gyönyörű népviseletbe öltözött iskolások fergeteges néptáncbemutatója. Kulináris élvezetekben sem szenvedtek hiányt a résztvevők. és természetesen a sütemények közül nem maradhatott el a kürtőskalács sem. Gyergyóditrón megtekintették az Erdők-háza kiállítást. Lehetőségük adódott a Hivatal tulajdonában lévő, pályázati forrásokból létesített Erdészeti Kutatási-Fejlesztési Központ tevékenységébe is betekintést nyerni. Vacsora után éjszakába nyúlt a baráti beszélgetés, nótázgatás, emlékek felidézése. A hangulat fokozását segítette a Gyergyószentmiklósi fúvószenekar, illetve Gál Ignác (hegedű) és Borsos Csaba (tangóharmonika) vezette kvartett közreműködése. A késő este még egy meglepetést is tartogatott: a több méteres máglya előtt elhangzottak himnuszaink.
Szombaton a szakkonferencia került megrendezésre.
A megnyitó beszédet Szakács Sándor az EMT Erdészeti Szakosztályának elnöke tartotta, majd köszöntötte a konferencia résztvevőit dr. Melles Előd főszervező, a Gyergyói Erdőrendészeti Rt. vezetője, dr. Köllő Gábor, az EMT elnöke, és Gáll Szabolcs, Gyergyóalfalu polgármestere.
Az elhangzott előadások (több szerző esetén az előadó neve elől):
-
Csóka György Hirka Anikó, Molnár Miklós (ERTI): Internetes erdővédelmi tudásközpont
-
Horváth Arnold (Gyergyói Erdőrendészeti Hivatal): Innovatív megoldások a székelyföldi erdőgazdálkodásban
-
Führer Ernő (ERTI): Erdészeti klímaértékelés továbbfejlesztése, mint új innováció az erdőgazdálkodásban
-
Tamás László (Nagyküküllő Közbirtokossági Szövetség): Vállalkozó közbirtokosság; lehetőség, vagy kényszer?!
-
Hirka Anikó, Gáspár Csaba, Eötvös Csaba, Csóka György (ERTI): Erdészeti fénycsapda hálózat- egy hatvan éves innováció újraértelmezése
-
Kádár Tibor Sándor (Zetelaki Magánerdészet): Szükséges gyakorlati újítások Székelyföld erdőgazdálkodásában a megváltozott gazdasági, társadalmi és környezeti kontextusban
-
Sipos Vilmos (NEFAG Zrt.): Szarvasgomba-termesztés a Kárpát- medencében
-
Benke József (Zetelaka és Társai Vadászegyesület): Helyi megoldások a nagyragadozókkal való együttélésre- 2019
-
Szmolka Péter (Kézdivásárhelyi Magánerdészet): Innováció a Kézdivásárhelyi Magánerdészetnél
-
Komlóssy József (Európa Tanácsi szakértő): Hazaszeretet, szakmaszeretet, bajtársiasság.
Az előadások végén hozzászólások következtek. Ekkor vetődött fel, hogy minél több szakterület csatlakozhatna az erdészeti tudásközponthoz. Említésre került, hogy Székelyföld erdeit és a belőlük élőket a magánerdészetek jól képviselik. Ekkor hangzott el az is, hogy a Soproni Egyetem és a Gyergyói Erdőrendészeti Rt. között együttműködési megállapodás formálódik, mely rövidesen aláírásra is kerül.
A jövő évi szakkonferencia házigazdai tisztét a Zeteleki Magánerdészet vállalta el.
Szakács Sándor, Szakosztály elnök
Orbók Ilona, titkár