A FÖLDMÉRŐ SZAKOSZTÁLY
33 ÉVES TÖRTÉNETE
Szakosztályelnöki beszámoló
A romániai 1989. év végi eseményekkel kezdetét vette a rendszerváltozás bonyolult, ellentmondásokkal teli, napjainkban is tartó folyamata. A régi rendszer körülményei között az erdélyi magyar földmérők egyre érezhetőbben elszigetelődtek egymástól, alapvetően hiányzott egy működő magyar szakmai élet. A megváltozott körülmények, az akkori lelkesedésem és tenni akarásom kezdeti lépéseként megfogalmaztam a szükségesnek tartott célokat: az erdélyi magyar földmérők közti kapcsolatok építését, szakmai ismeretek és tájékozottság bővítését, a nemzetközi szakmai fejlődések megismerését és feladatmegoldásokba való fokozatos beépítését. Ezen célok eléréséhez kerestem a megfelelő jogi és szervezeti keretet, amelyet az 1990. évben megalakult Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) keretében találtam meg. Kihasználva a Sepsiszentgyörgyön adódott helyzetet, 1991-ben az EMT Sepsiszentgyörgyi Fiókszervezet keretében javasoltam a Földmérő Szakosztály (FSZ) létrehozását, amelyet a Fiókszervezet vezetősége elfogadott és megbíztak a FSZ elnöki teendőinek elvégzésével. Ezzel az erdélyi magyar földmérőknek megfelelő, alkalmas jogi és szervezési keretet próbáltunk biztosítani annak érdekében, hogy a lehetőségekhez mérten bővítsék kapcsolataikat, szakmai ismereteiket és tájékozottságukat, elősegítendő a mindenkori szakmai kihívások megoldásában való gyors és hatékony részvételt. Ennek eléréséhez megfogalmaztam az újonnan alakult Földmérő Szakosztály célkitűzéseit:
- Kapcsolatteremtés és kapcsolatrendszer kiépítése bel- és külföldi természetes és jogi személyekkel;
- A szakmai irodalom fontosabb termékeihez való hozzáférés biztosítása;
- Szakmai összejövetelek szervezése, azok tartalmi és formai bővítése;
- Bel- és külföldi szakmai rendezvényeken való részvételi lehetőségek megteremtése;
- Szakmai sikerek értékelése és elismerése;
- Szakmai továbbképzés megszervezése;
- Vállalkozások szakmai támogatása;
- Pályázatokon való részvételek támogatása.
Emlékezetemben él szakosztályunk több mint három évtizedes, sikerekben gazdag, de kudarcokat is megélt tevékenysége. Emlékeim ma már a szakosztályunk történetének alkotó elemei, amelyeket három egymást követő időszakban történt eseményeink alkotják.
Az első időszakban, az 1991-1994 évek során a megalakulástól a Sepsiszentgyörgyi Fiókszervezet Földmérő Szakosztályaként működtünk. Sikerült beindítanunk a kapcsolatteremtést szakembereink közt, akik kimondottan a megélhetésüket biztosító szakma művelői. Kezdetben a sepsiszentgyörgyi földmérőkkel hetente találkoztunk, szakmai beszélgetéseket folytatva. Később felvettük a kapcsolatot a székelyudvarhelyi, csíkszeredai, nagyváradi, szatmári és aradi magyar szakemberekkel. Az 1992., 1993., 1994., 1995. és 1996. évi Sepsiszentgyörgyi EMT Napok alkalmával Földmérő összejöveteleket szerveztünk, ahol a résztvevők száma folytonosan növekedett. Az 1994. évi Földmérő összejövetelünkön már a Székesfehérvári Földmérési és Földrendezési Főiskolai Kar (FFFK) küldöttsége is jelen volt az erdélyi kollégák mellett. Ezzel elkezdődött az anyaországi és erdélyi földmérők szervezett kapcsolata az EMT által biztosított keretek között. Az egyre növekvő érdeklődést elért FSZ tevékenységének elismeréseként az EMT központi vezetésének döntése alapján 1994-ben Országos Szakosztállyá alakultunk. Szervezési felépítésünk láncszemei a vidéki, fiókszervezeti csoportok lettek. Ez a szervezési forma, az eltelt idő és a konkrét körülmények okozta kisebb-nagyobb változásokkal, mindmáig működik.
A második időszakot, az 1995-2000 évek során bekövetkezett változások jellemezték. A növekvő ismertség és érdekeltség eredményeként 1995-ben, a IV. Országos Szakmai Napok (OSZN) alkalmából Brassóban első alkalommal lépett szakosztályunk országos színtérre, a Földmérő Összejövetelünk alkalmából. E rendezvényünkön 10 előadást mutattak be a székesfehérvári, nagyváradi, aradi, székelyudvarhelyi, csíkszeredai, bukaresti és sepsiszentgyörgyi résztvevők. Ezzel kezdetét vette egy 2000-ig tartó, egyre elismertebb országos jelenlétünk, amelynek az évente megszervezett Országos Szakmai Napok biztosította a megfelelő keretet. 1996-ban Marosvásárhelyen tartott V. OSZN Földmérő Összejövetelén az erdélyi földmérők és a Székesfehérvári FFFK küldöttei mellett köszönthettük a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) budapesti, szolnoki, salgótarjáni és veszprémi képviselőit is. Az egyre bővülő anyaországi kapcsolataink intézményesítése érdekében 1999. augusztus 1-én az EMT és az MFTTT Együttműködési Megállapodást kötött, amelynek hatásait azóta is érezzük. A kialakított és egyre eredményesebb együttműködésünk elismerése és értékeléseként, javaslatomra 2000-ben, az EMT 10 éves jubileumi ünnepi ülésén a Pro Scientia Transsylvanica díszoklevéllel tüntettük ki az MFTTT-t.
A harmadik időszak a 2000. évben kezdődött és napjainkig, és remélem még sokáig tart. A felhalmozott tapasztalat, az egyre növekvő érdeklődés és részvétel figyelembevételéből adódott a saját éves rendezvényünk létrehozásának ötlete FÖLDMÉRŐ TALÁLKOZÓ névvel. Terveink szerint e rendezvényünket évente, Erdély különböző városaiban szervezzük. A tudományos konferencia mellé szakmai kirándulást és díszvacsorát biztosítunk. A terveinket tettek követték és 2000-2023. között 24 FÖLDMÉRŐ TALÁLKOZÓT szervezve bejártuk a ma értelmezett Erdély nemzetünkhöz történelmileg szervesen kapcsolódó részeit. Nagyváraddal (2000) kezdődött a FÖLDMÉRŐ TALÁLKOZÓink sora. A folytatást Székelyudvarhely (2001), Csíksomlyó (2002, 2003), Kolozsvár (2004), Sepsiszentgyörgy (2005), Szatmárnémeti (2006), Marosvásárhely (2007), Székelyudvarhely (2008), Szovátafürdő (2009), Nagybánya (2010), Nagyvárad (2011), Kolozsvár (2012), Gyergyószentmiklós (2013), Arad (2014), Zilah (2015), Déva (2016), Tusnádfürdő (2017), Temesvár (2018), Marosvásárhely (2019), Székelyudvarhely (2021), Beszterce (2022), Gyulafehérvár (2023) jelentették. Találkozóink szervezése és lebonyolítása során szakosztályunk folyamatos, alkotó tevékenységének eredményeként megvalósított négydimenziós közösségi terünk összetevői: a nemzeti szakmai összetartozásunkra támaszkodó közösségépítés, a honismeret, a tudományosság és a szórakozás megfelelő lehetőségeket biztosított megfogalmazott célkitűzéseink megvalósításához. Találkozóinkkal kapcsolatos információinkat és az elhangzott előadások cikkben megfogalmazott változatát analóg és digitális formátumú köteteinkben rögzítettük szakirodalmi hivatkozásra alkalmas formában.
Szakosztályunk képviselői meghívottként rendszeresen részt vettek az FFFK és az MFTTT rendezvényein. (pl. a GISopen konferenciák, a Vándorgyűlések). Szakmai kapcsolataink bővítéseként együttműködést létesítettünk az anyaországi Műszaki Térinformatikai Egyesülettel (GITA) és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Bányamérő Szakcsoportjával, (OMBKEBSz). Az utóbbi időben ránk szakadó mostoha körülmények (járvány, háború) kissé visszafogták ezeknek a szakmai kapcsolatoknak a lendületét. Remélem, a feltételek javulása után visszaállítható lesz az említett kapcsolataink folytatása.
Tevékenységünk során kellő figyelmet fordítottunk a jól végzett munka elismerésére. Létrehoztuk 2002-ben a nem éppen sikeresen választott nevű FŐGEODÉTA DÍJ elismerést, amelyet csak két évben, 2002-ben és 2003-ban adományoztunk három anyaországi és két erdélyi földmérőnek. Találkozóinkon való folyamatos részvételeket EMLÉKLAP elismerések odaítélésével jutalmaztunk. A közösségépítésünkben egy anyaországi barátunknak több évtizedes tevékenységét ELISMERŐ OKLEVÉL adományozásával jutalmaztuk. Ezen a téren külön kiemelem az EMT és az MFTTT által 2011-ben közösen létrehozott MÁRTON GYÁRFÁS EMLÉKPLAKETT kitüntetést, melyet már tizenegy alkalommal adományoztunk egy-egy erdélyi és anyaországi kollégáknak. Nemzeti és szakmai együvé tartozásunk eszméjének és szakosztályunk tevékenységének állandó támogatásáért a TISZTELETBELI EMT TAG címet adományoztuk három anyaországi barátunknak.
Az EMT FSZ és az MFTTT között kialakított és jól működtetett együttműködésünk eredményeként említem a XX. FÖLDMÉRŐ TALÁLKOZÓ tiszteletére közösen szerkesztett és kiadott FOTÓALBUM, Budapest 2019 emlékkötetet, amelyben az elhangzott szakosztályelnöki beköszöntőim, a rendezvényeinken készített fényképek és a rendezvényeink helyszíneit, valamint a szakmai kirándulásaink útvonalait ábrázoló térkép állítanak maradandó emléket számunkra és követendő példát az utánunk jövőknek, a 2000-2018. években megtartott találkozóinkról. Társaságaink közti kiváló együttműködésnek és a nemzeti és szakmai együvé tartozásunk kinyilvánításának eredményeként értékelem azt a tényt, hogy az MFTTT kiadásában megjelent MAGYAR FÖLDMÉRŐK ARCKÉPCSARNOKA IV., Budapest 2014 kötetben három elhunyt erdélyi magyar földmérő, a MAGYAR FÖLDMÉRŐK ARCKÉPCSARNOKA V., Budapest 2022 kötetben pedig két elhunyt erdélyi magyar földmérő emléke kapott helyet.
Figyelembe véve a szakmánkat érintő gyors technikai, technológiai fejlődés következtében a szakembereink által használt mérőműszerek gyors műszaki elavulását, 2021-ben kezdeményeztem a már nem használt műszerek, mint szakmatörténeti muzeális értékek megmentését. Javasoltam, hogy azokat adományozzuk a SAPIENTIA Erdélyi Magyar Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyi Karának. Ez idáig mindössze öt kollégánk összesen tizenegy, már nem használt mérőműszert ajánlott fel és adott le hozzám. Remélem, az elkövetkezőkben számíthatunk újabb adományozó kollégák jelentkezésére.
A sikereink mellett a kudarcainkat is meg kell említenem. Először is a tagságunk kérésére létrehozott hálózati FÓRUM-unk sikertelenségét említeném, amit nem sikerült egy működő, aktív kapcsolattartó és vélemények ütköztetését biztosító felületté alakítani. Ebben tagtársaink passzivitása a meghatározó tényező. Továbbá nem sikerült az éves találkozóink közti időszakot a vidéki csoportjaink számára időközönként szervezhető eszmecserékkel kitölteni, ami a társasági életünket nem aktiválja. Szólnom kell a fiatal kollégák szakosztályunkba való belépésének alacsony szintjéről is. Nagyobb hangsúlyt kellene fektetnünk a generációváltásra. Meg kell említenem, hogy a kezdeti, szakosztályunk indulása alkalmával nagy lelkesedéssel megfogalmazott nyolc célkitűzésünk közül csak hatott sikerült megvalósítanunk. A szakmai továbbképzés megszervezése, és pályázatokon való részvételek támogatása, tőlünk független okok miatt, számunkra túl nehéz célkitűzésnek bizonyult.
A FSZ elnökeként a rám háruló feladatokat megpróbáltam tehetségemhez és lehetőségeimhez mérten szakmailag helyesen, felelősségteljes, lelkiismeretes és kitartó hozzáállással elvégezni. E téren kifejtett munkám elismeréseként értékelem a megkapott, számomra megtisztelő Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság Tiszteletbeli Tagja, és a Magyar Mérnöki Kamara Tiszteletbeli Tagja címeket. Társaságunk részéről a megkapott Pro Scientia Transsylvanica díszoklevél és emlékérem, valamint a MÁRTON GYÁRFÁS EMLÉKPLAKETT szintén a több mint három évtizedes szakosztályelnöki tevékenységem elismerésének megtisztelő bizonyítékai.
A sikereinket és kudarcainkat figyelembe véve megállapíthatom, hogy elnökségem idején a Földmérő Szakosztály szakmailag és civil társadalmilag hasznos és értékelendő tevékenységet fejtett ki az elmúlt 33 év során.
Dr. Ferencz József, FSZ elnök