mottó:
„Az elődök dicsősége fény az utódok számára.” (Sallustius, Kr. e. 86–35)
1. A biotechnológia kifejezés megjelenése a magyar és nemzetközi tudományos világban
A biotechnológia kifejezést napjainkban nagyon gyakran halljuk, használjuk, de kevesen tudjuk, hogy a fogalom megalkotása egy magyar kutató nevéhez, Ereky Károlyhoz fűződik. Ereky Károly nevét, szakmai munkásságának fő eredményeit 1945 után - homály fedte. A magyar és német nyelven kiadott Biotechnológia című közleményekre és könyvre nem emlékeztek, az egyetemi oktatásban neve nem szerepelt, sem Europában, sem Magyarországon.
Egy angol tudós, Robert Bud talált rá 1989-ben, és Ereky neve Angliából ekkor vált ismertté a világon mindenütt. Az angol tudós munkásságának és későbbi közleményeinek köszönhetjük, hogy Ereky biotechnológiájára és fő művére, a német nyelvű "Biotechnologie"-ra napjainkban a biotechnológiai szakkönyvek százai hivatkoznak, a könyvet számos nyelvre lefordították, ma már olvasható magyarul, angolul, norvégül, franciául, arabul és még sok más nyelven
Ugyanakkor, sajnos, még ma sem ismeri a világ a valóságot, hogy a biotechnológiát tárgyaló első közlemény nem német, hanem magyar nyelven jelent meg 1918-ban Magyarországon. A következőkben bemutatásra kerülnek Ereky Károly közleményei, melyekben megjelenik a biotechnológia kifejezés:
- Ereky Károly írta le előszőr a „biotechnológia” kifejezést 1917-ben, magyar nyelven - „biotechnológiai munkagép” szókapcsolatban – egy szakmai közleményben, mégpedig a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyében (1) Егеkу K., a cikk címe Élelmiszertermelő nagyüzemek I.
- Ezt követte a biotechnológiának, mint új tudománynak első szabatos definíciója az 1918-ben, a szintén magyar nyelven megjelenő Biotechnológia című cikk a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyének októberi számában (2), melynek címoldalát a következő ábrán láthatjuk:
A Biotechnológia című cikk címoldala, 1918. október
Ebben a közleményében Ereky a hús-, zsír- és tejtermelés fejlesztésének szemszögéből a következőket írta: „Ha valamely nyersanyagból fizikai szerszámokkal fogyasztási cikket készítünk, - pl. fából bútort - az ilyen és vele hasonló munkafolyamatokat, rendszerbe foglalva, a mechanikai technológia tanítja. Ha a nyersanyagot kémiai erőkkel dolgozzuk át kész cikké, pl. a kátrányt indigóvá, ezeknek 29 a munkafolyamatoknak tárgyalása a kémiai technológia körébe tartozik. És végül azonos gondolatmenet alapján a szerző mindazon munkafolyamatokat, amelyeknél a nyersanyagokból élő szervezetek segítségével fogyasztási cikkeket állítanak elő, a biotechnológia területéhez sorolja. Ha a cukorrépa a levegő szénsavtartalmából cukrot állít elő, vagy a tehén a takarmányt tejjé dolgozza fel, akkor a répa és a tehén, mint biológiai munkagép értékelhető - ezek a munkafolyamatok, tudományos rendszerességgel, a biotechnológiában gyűjthetők össze.”
Ismereteink szerint ez a magyar nyelvű dolgozat nemcsak az első megjelenése a biotechnológia kifejezésnek, de az első, a biotechnológia lényegét, értelmezését megfogalmazó munka is. A szerző felhívta a figyelmet arra a fontos körülményre, hogy – többek között – a nukleinsavak és fehérjék kémiai építőkockái az állatokban és a növényekben azonosak; az élőlény az összetett molekulákat, az építőkockákat a „saját szervezetében előírt üzemterv szerint...szétszedi és összerakja, … átalakítja saját szervezete alkotórészévé”. Ereky leírta, hogy a dolgozat közlésének célja az érdeklődés felkeltése egy új tudomány iránt, melynek első tudományos definiálásával „a magyar nyelvű prioritást” akarta biztosítani. A közleményben kifejtett véleménye szerint A biotechnológia két részre oszlik: Első feladata abban áll, hogy természet-tudományi módszerekkel a nyersanyagokat és a kész produktumokat, jelen esetben a húst, zsírt és tejet produkáló állati szervezeteket megismertesse. Második feladata pedig az, hogy tökéletesítse a többtermelés módszereit az állati szervezetet célirányos kitenyésztésével és operatív beavatkozás útján történő megjavításával. Úgy vélte, hogy az atomszerkezet ismeretein kialakuló új kémia és az életfolyamatok titkait az eddigieknél pontosabban feltáró biokémia fejlődése teremti majd meg a biotechnológia tudományát is.
- Ezután jelenik meg, majd 1919-ben a német nyelvű könyv (3), melynek címoldalát a következő ábrán láthatjuk:
A Biotechnologie címoldala, 1919. Kiadó: Paul Parey, Berlin
Ereky Károly, elképzeléseit az akkori tudományos világnak megfelelően német nyelven is megfogalmazta a “Biotechnologie der Fleisch-, Fett- und Milcherzeugung im landwirtschaftlichen Grossbetriebe” címmel 1919-ben Berlinben publikált könyvében s ezzel először jelent meg a nemzetközi irodalomban a biotechnológia kifejezés. A „Biotechnologie"-ben kifejtette, hogy az élelmiszer-termelésben a „belső tulajdonságok titkait feltáró, elméleti biológiai ismeretekkel kibővített új tudomány, a „biotechnológia” jelenik meg. Úgy vélte, hogy az atomszerkezet ismeretein kialakuló új kémia, az életfolyamatok titkait az eddigieknél pontosabban feltáró biokémia fejlődése teremti majd meg a biotechnológia tudományát is. Sajnos a könyvből az akkori katasztrofális állapotok következtében alig néhány darab kerülhetett Magyarországba, csak két-három közkönyvtárban volt fellelhető – teljesen ismeretlen műnek számított, és nem keltett visszhangot. Németországban, már akkor többen hivatkoznak rá és elismerik a kifejezés használatának elsőségét, de a nemzetközi szakirodalomban, ekkor még nem általánosan ismert.
A nemzetközi érdeklődés középpontjába a könyv jóval később 1989-ben kerül, amikor a londoni The Science Museum kutatója, Robert Bud a Nature-ben megjelent cikkében(4) beszámolt arról, hogy a biotechnológia-fogalom atyja egy magyar agrárközgazdász, Karl Ereky, aki a “Biotechnologie der Fleisch-, Fett- und Milcherzeugung im landwirtschaftlichen Grossbetriebe” címmel 1919-ben Berlinben publikált könyvében közölte erre vonatkozó nézeteit s ezzel először jelent meg a tudományos élet akkori világnyelvén ez a kifejezés. Robert Bud a „History of Biotechnology” című közleményében (Bud, 1989a)a következőket írta:
„1919-ben Ereky Károly, magyar gépészmérnök és agrárközgazdász egy 84 oldalas manifesztumot publikált „Biotechnologie der Fleisch-, Fett- und Milcherzeugung im landwirtschaftlichen Großbetriebe” (továbbiakban Biotechnologie) címen. A kémiai és mechanikai technológia példáit követve Ereky az általa alkotott szóval a biológia és a technológia egymásra való kölcsönhatására utalva minden termelést a biológiai átalakulás révén képzelte el. Ereky ugyanis az alábbiakat írta könyvében: A szerző biotechnológiának minősíti a munkafolyamatok mindazon területét, ahol élő szervezetek segítségével termelnek termékeket nyersanyagokból” (Búd, 1989a).
Ebben a cikkben válik ismertté az a tény is, hogy már az 1919-ben megjelent német nyelvű cikk is ismert volt a német természettudományos világban, a Die Naturwissenschaften с. folyóiratban Hugo Pringsheim (5) (1919) Ereky célját úgy írja le, hogy „az a tudomány új ága, amit Ereky biotechnológiának nevezett” és elismeri a gondolat eredetiségét. A Die Naturwissenschaften 1920. december 31-i számának vezércikkét Ereky írta. Ebben a világ élelmiszer-termelési válságának megoldásában a biotechnológia fejlesztésének szükségességére hívta fel ismét a tudósok figyelmét. Az 1919-ben Berlinben kiadott „Biotechnologie” c. alapművében Ereky egy biokémián alapuló új korszaknak elérkezését jövendölte meg.
Új információnak tekinthető a biotechnológia amerikai fogadtatásának története szempontjából az, hogy az USA-ban Ereky e művére már 1920-ban reagáltak. A Chemical Abstract Service 1920/14. kötetében jelent meg az első hír Ereky „Biotechnologie” könyvéről, majd az American Chemical Society folyóirat is közli a könyv címét és bibliográfiáját.
Korának természettudományos és technikai korlátái között Ereky élete végéig hirdette és alkalmazta biotechnológiai elvét. 1897 és 1943 között publikált munkáinak (több mint 4oo tudományos közlemény), gyakorlati programjainak, terveinek célkitűzéseiben elsősorban gazdaságpolitikai és a mai mezőgazdasági biotechnológiákra emlékeztető stratégiák találhatók, beleértve a biotechnológia szerepét az emberiség éhínség elleni küzdelmében (6).
Könyvét Ereky az utókorhoz szóló látomással fejezi be. Azt írja, hogy „A természettudományok fejlődésével, a Kő- és Vaskorhoz hasonlóan, új kor köszönt majd be, a Biokémia Kora” (Búd, 1993). Láthatjuk, hogy napjainkban valóra válik Ereky Károly, 1oo évvel ezelőtti látomása, a „Biotechnológia Kora", éppen a szemünk előtt valósul meg.
2. Ki volt Ereky Károly és hogyan jutott el a biotechnológia fogalom értelmezéséhez?
Ereky Károly
Ereky Károly (Wittmann) (Esztergom, 1878. okt. 20. – Vác, 1952.): politikus, miniszter, gépészmérnök, közgazdasági szakember. A Gépészmérnöki Kar törzskönyve szerin, Ereky 1896-ban érettségizett, majd a budapesti Műegyetem hallgatója lett. A tehetséges fiatalember 1904-ben a József Műegyetemen Mechanikai Technológia Tanszéken Rejtő Sándor professzor (1853-1928) tanársegédje, majd 1905-ben adjunktusa lesz. A tanszéken az élelmiszeripari, mezőgazdasági technológiák műszaki problémáival, később az élelmiszer többlettermelés üzemtani és közgazdasági kérdéseivel foglalkozott. A korszerű mezőgazdasági és élelmiszertermelési technológiák megismerése céljából először Németországban (1905), majd Dániában (1909) tett tanulmányutakat. A külföldi tanulmányutak, illetve több jelentős agrárszervezési, modernizálási munkája után magyar bankok segítségével1912-ben megalapította a világ akkori legnagyobb, évi 100 000 sertés hízlalására méretezett disznóhizlaldáját Budapest határában, Nagytétényben. 1911-ben megalapította az állatértékesítő egyesületet. Szervezőkészsége, valamint tudományos eredményei alapján képviselőnek választják az antant hatalmak által legitimált új Nemzetgyűlésbe, ahol 1920 és 1922 között tevékenykedik, ami után végleg kivonult az országos politikából. Sajnos ez a rövid közéleti szerep is elegendő ok volt ahhoz, hogy a háború után, 1945 augusztusában letartóztassák és politikai per vádlottjaként hosszú fegyházbüntetésre ítéljék annak ellenére, hogy egész életében Budapest megbecsült szakembere volt, nevéhez számos tudományos közlemény és újítás kapcsolódott. 1952.június 17-én, 74 éves korában halt meg a Váci fegyházban. Sírhelyének és földi maradványainak azonosítása a hozzátartozók bevonásával folyamatban van melyben nagy szerepet vállal az Ereky Károly Biotechnológiai Alapítvány.
Ereky természettudományos ismereteinek alapját a filozófia, mérnöki, kémia és biológiai ismereteit a budapesti biológiai és kémiai iskolák adták, de ismerte, az európai és USA-beli ipari, és mezőgazdasági szakterületek eredményeit is. Ezek szintézise vezetett el a biotechnológia fogalmához.
A biotechnológia koncepcióhoz vezető út első fontos eleme a budapesti Műegyetem. Közvetett bizonyítékok alapján feltételezzük, hogy Ereky későbbi fejlődésére, érdeklődésére jelentős befolyást gyakoroltak továbbá a budapesti professzorok: Ilosvay Lajos (1851-1936) a Műegyetemen, es Than Károly (1834-1908) a Tudományegyetemen. Fontos megemlítenünk id. Entz Géza professzort a József, Műegyetem biológia és zoológia tanárát, akinek tanítványa volt Ereky Károly. Külföldi tanulmányútjairól hazatérve tagja lett a Magyar Mérnök- és Építész Egyletnek.
A gépészmérnöki tanulmányok mellett, széleskörű természettudományos érdeklődése vezetett ahhoz, hogy már diákként megismerte a publikáció jelentőségét, részt vett a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyének szerkesztésében, számos külföldön megjelenő cikk fordítását és értelmezését közölte, majd itt jelenik meg számos, rendkívül jelentős közleménye.
Ereky nem volt alapkutatással foglalkozó, a mai kutatói elképzelések alapján tudós, nem foglalkozott a tudomány egyes területei részletkérdéseinek feltárásával. Erekyt a mai szóhasználattal – a „globális rendszerek”, „makrogazdasági összefüggések”, a „tápláléklánc” folyamatát befolyásoló lehetőségek foglalkoztatták, és mint gépészmérnök, a transzformációs hatékonyság összefüggéseit tartotta rendkívül fontosnak. Ereky tudományos tevékenységének központjában a hazáját, és az emberiséget súlytó háború utáni éhínség végleges felszámolása volt. Célja az éhínség megszüntetése, új biotechnológián alapuló eljárások segítségével a termelékenység növelése volt. Mint mérnöki alapképzéssel rendelkező kutató számra a fő cél a termék megvalósítása volt. Mindezt a több mint 4oo publikáció, tucatnyi könyve és szabadalmai igazolják. Példaként említhetjük a zöld konzerv szabadalmát, mely a frissen kaszált lucerna zöld levéből jól tárolható, száraz „plazma-koncentrátumot” előállítását.
Az utókor szemében Ereky Károly legnagyobb, örök érdeme, hogy a „biotechnológia” korszakalkotó jelentőségét akkor ismerte fel és fogalmazta meg, mielőtt annak művelhetőségi módszerei és eszközei megfelelő formában rendelkezésünkre állhattak volna.
Ereky Károly elfeledett életéről és munkásságáról a Fári Miklós Gábor − Kralovánszky U. Pál − Popp József által szerkesztett Biotechnológia anno 1917–1919 – Ereky Károly víziója az élettudomány alkalmazásáról című munkából kaphatunk részletes ismereteket, mely tartalmazza, Ereky Károly legfontosabb a biotechnológia fogalmának születéséhez kapcsolódó munkáit is.
Hihetetlen, hogy az ezelőtt 100 évvel, Ereky Károly által megálmodott biotechnológia fogalma és jelentősége, mennyire aktuális napjainkban is.
Mindezek alapján világszerte Ereky Károlyt tekintik a biotechnológia atyjának. Mi magyarok büszkék lehetünk, hogy a természettudományok világában az egyik leggyakrabban használt és legfontosabb kifejezést, magyar kutató alkotta és értelmezte.
Irodalmi hivatkozások
- Егеку K. Élelmiszertermelő nagyüzemek I. Magyar Mérnök- és
Építesz Egylet Közlönye, 51 (23), pp. 214-216. - Егеку K.: Biotechnológia. Magyar Mérnök- es Építesz Egylet
Közlönye, 52 (41): pp. 337-339. - Егеку K. Biotechnologie der Fleisch-, Fett- und Milcherzeugung
im landwirtschaftlichen Grosbetriebe. Verlag Paul Parey, Berlin. 2o19 - Bud, R.: History of „biotechnology”. Nature, 337, 10.
- Pringsheim, H. (1919): Ereky, Karl, Biotechnologie der Fleisch-, Fettund
Milcherzeugung im landwirtschaftlichen Grosbetriebe. Berlin, Paul Parey. In: Die Naturwissenschaften. 7: 112. p. - Fári M.G. − Kralovánszky U. P. − Popp J. Biotechnológia anno 1917–1919 – Ereky Károly víziója az élettudomány alkalmazásáról ISBN 978-615-5224-65-2, Kiadó: Ereky Károly Biotechnológiai Alapítvány (Debrecen) ISBN 978-615-5224-65-2 Debrecen – Budapest, 2015