Az Amerikai Egyesült Államokban élő Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, biokémikus,
a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója
A Covid-19 megjelenése és gyors terjedése után, pár hét alatt a világon mindenütt ismertté vált Karikó Katalin neve. Olvassuk a megjelenő cikkeket és interjúkat, melyekből megismerhetjük életét és kutatásait és azt, hogy hogyan jutott el és teremtette meg kutatásaival az új típusú mRNS alapján működő oltás előállításának lehetőségeit.
Magyarországon, Szolnokon született 1955. január 17-én. Itt végezte iskoláit, tanulmányait. Szeretettel emlékszik vissza az iskolai évekre. A biológiát Kisújszálláson, az Arany János utcai általános iskolában szerette meg. Nyolcadikos korában megnyerte élővilág tantárgyból a megyei tanulmányi versenyt, majd az országos versenyen harmadik helyezést ért el. Középiskoláit is Kisújszálláson, a Móricz Zsigmond Gimnáziumban végezte. Örömmel beszél az iskoláról és tanárairól. A természettudományos érdeklődés és a kutatás fontosságát, már ekkor megismeri, a biológia tanár által szervezett kirándulások, arborétumi látogatások alkalmával. Most is emlékszik, hogy mindig voltak kérdések, nem csak a tankönyvi anyagból, hanem bármiről és fontos volt, hogy vessük fel és próbáljunk válaszolni a miértekre. (ilyen volt pl.: Miért jelennek meg a legyek tavasszal az ablakok között?). Kiemeli az ottani biológia szakkör tevékenységét, talán a későbbi kutatómunkájában is jelentős az akkori dolgozatnak a megírása Carl von Linnéről, aki megalkotta a modern tudományos rendszerezés alapelveit, a rendszerezés kategóriáit (a taxonokat) és kidolgozta a modern tudományos nevezéktant, az élőlényekre alkalmazta a kettős elnevezést tudományos névként. Az iskola által alapított, a biológia területén legkiválóbb diáknak járó Jermy Gusztáv-díjat első alkalommal ő nyerte el. Kisújszállási diákként részt vett a szegedi József Attila Tudományegyetem (JATE) tehetséggondozó programjában, majd a szegedi József Attila Tudományegyetemen lesz biológus és itt kap doktori címet, majd még két évig Szegeden folytatja kutatómunkáját a szegedi kutatóközpontban 2021-ben az egyetem díszdoktorává választják.
1978-ban az MTA ösztöndíjasaként került a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba, ahol elkezdte a vírusokhoz kapcsolódó kutatásait. A nukleinsavak szerkezetének és funkcióinak megismerésére alapuló molekuláris biológia ebben az időszakban vált az élettudományok meghatározó tudományágává világszerte. Örömmel beszél az ottani kutatásokról. Érdekes, ahogy beszámol a magyarországi kutatási lehetőségekről, hogy az itthoni kutatók sokkal átfogóbb felkészültséggel rendelkeztek, mivel sok mindent saját maguk kellett megoldaniuk. Mindez hosszabb időt vett igénybe, de általánosabb ismereteket biztosított a szűk doméniumokban végzett külföldi kutatásokhoz képest. 1985-ben létszámcsökkentés miatt elküldték a kutatóközpontból, ekkor döntött úgy, hogy férjével és kislányával külföldön folytatja kutatásait. Kutatómunkáját az Amerikai Egyesült Államokban folytatja, de nem mondja le magyar állampolgárságát.
Először a philadelphiai Temple Egyetemen kapott állást, majd Washingtonba kerül, 1989-ben tért vissza Philadelphiába, ahol a Pennsylvaniai Egyetemen folytatta kutatásait, 2013-ig. A kardiológián kezdett dolgozni, mint molekuláris biológus és itt kezdte el az mRNS-hez kapcsolódó kutatásait. Kezdetben nehézségekbe ütközött, mivel a mRNS gyors bomlása alapján, úgy ítélték meg az mRNS nem való terápiára. Az idegsebészeten lehetősége nyílt folytatni kutatásait. Kezdetben a szintetikus mRNS erős gyulladásos reakciókat váltott ki, mivel az immunrendszer betolakodónak tekintette. Azonban ezt a problémát is sikerült megoldani. Később, a sikeres mRNS technológián alapuló Pfeizer-BioNTech COVID-19 betegség elleni védőoltások indulásakor, így nyilatkozott erről a Magyar Nemzet napilapnak:
Végül az mRNS négyféle építőeleméből egyet, az uridint annak módosított változatára, a sejtjeink RNS-ében gyakran előforduló pszeudouridinra cseréltem, és Drew kimutatta, hogy az ilyen mRNS „csendes, azaz nem aktiválja az immunsejteket. Meglepetésünkre vakcinának is jobb volt az ilyen „csendes” mRNS. Az egyetem szabadalmaztatta a módszert, amit Karikó–Weissman-technikának neveznek, s ami ma számos Covid-vakcina fejlesztésének alapja.
2013-ban úgy döntött, hogy belép a németországi Mainzban működő Uğur Şahin és Özlem Türeci által alapított BioNTech RNA Pharmaceuticals GmbH gyógyszergyártó cégébe. A „BioNTech” vezető alelnöke lett, 2019. áprilisában a Molecular Therapy című kiadványban átfogó cikket jelentetett meg In vitro módosított mRNS terápiák: Az árnyékból a reflektorfénybe címmel, amelyben áttekintette az mRNS technológia különféle terápiás alkalmazásainak fejlődését.
Az évtizedek alatt elvégzett kutatások eredményei alapján kiderült: a különböző vírusfertőzések ellen védelmet nyújthat az emberbe injekciózott megfelelő, szintetikusan előállított mRNS is. A szintetikus mRNS alapján a sejtek elkészítik a testidegen vírusfehérje megfelelő szakaszát, majd arra reagálva azt az ellenanyagot, amivel a szervezet képes leküzdeni magát a vírust, ha találkozik vele.
Ezzel a technológiával hozta létre 2020-ban a BioNTech az amerikai Pfizer céggel közösen a Covid19-vakcinát. Az mRNS-en alapuló vakcina esetén a szervezetünk készíti el az mRNS által kódolt vírus tüskefehérjéjét (Spike Protein RBD), ami kijut a sejtből. A vírus többi része tehát nincs ott, csak az immunitás szempontjából fontos felszíni fehérje, ami önmagában nem veszélyes. A szervezet ezt azonosítja idegenként, és erre reagál az ellenanyag elkészítésével. Végül pedig, ha a vírus belép a szervezetbe, az már fel van készülve rá, a fehérje alapján felismeri és hatástalanítja.
Az mRNS-en alapuló vakcina előnye, hogy gyorsan előállítható, nem okoz fertőzést, mert nincs benne a vírus teljes génállománya, ezért biztonságos. A technológia alapján a világon elsőként elkészült vakcina a túl gyors lebomlást gátló , lipid nanorészecskében utazó, mRNS molekulát tartalmazó készítmény lett, amely egy specifikus konformációban kódolja a SARS-CoV-2 koronavírus tüskefehérje receptorkötő doménjét (Receptor Binding Domain RBD).
A találmány tárgyát képezik az RNS, az oligoribonukleotid és a poliribonukleotid molekulák immunogenitásának csökkentésére szolgáló eljárások is. A szabadalom az emberi sejtekben lévő messenger RNS (mRNS) módosított változatának megtervezésével, majd a célba juttatására szolgáló rendszer kifejlesztésével megalapozta, hogy a szintetikus mRNS oltás hosszú ideig biztosíthatja a kódolt terápiás fehérje helyi szekrécióját, így az RNS-technológiák az emberek egészségének javítását szolgálják. Az mRNS széles terápiás potenciállal rendelkezik. A jelenlegi klinikai erőfeszítések az oltásra, a fehérjepótló terápiákra és a genetikai betegségek kezelésére összpontosulnak. A terápiás fehérjéket kódoló mRNS-ek használata a tumoros betegek gyógyításában is jelentősen előrehaladott állapotba került.
Arra a kérdésre, hogy mit gondol, mennyire lehetséges a nők tudományos karrierje, érezte-e, hogy hátrányba kerül a férfiakkal szemben, azt válaszolta, hogy nem érezte a hátrányt. Lehetőség van egyenlő eséllyel felvenni a harcot, de fontos, hogy "jó férjük" legyen, hiszen az otthoni támogatás rendkívül fontos. Férje Francia Béla, akivel 2020-ban ünnepelték negyvenedik házassági évfordulójukat. Lányuk, Francia Zsuzsa, kétszeres olimpiai és ötszörös világbajnok evezős. Unokájuk Alexander Bear Amos (2021).
Véleménye szerint az elismerés és eredményesség nincs mindig összhangban, a fontos a kutatómunka, a cél követése és a kitartás.
Óriási öröm, hogy most a kutatási eredményeket sikerül felhasználni, és a vakcina számos emberéletet ment meg a mostani világjárványban.
Üzenete a világ számára, hogy: Ne felejtsük, mindannyian tehetünk valamit.
Felhasznált irodalom:
Újszászi Ilona: A koronavírus elleni legígéretesebb vakcinafejlesztés megalapozója Karikó Katalin, az SZTE alumnusa. Szegedi Tudományegyetem, 2020. április 9.
Magyar Nemzet napilap 2021. március 28.
Díszdoktori címet adományoz Karikó Katalinnak az SZTE
Rosenstiel Award, 2021-ben az orvosi alapkutatásban végzett kiváló munka díját, Karikó Katalin és Drew Weissman kapta a hírvivő RNS egyszálú ribonukleinsav makromolekulával kapcsolatos kutatásaik tudományos eredményeiért
https://hu.wikipedia.org/wiki/Karik%C3%B3_Katalin