Zsebünkben az égbolt:
csillagvizsgálás okoseszközökkel Szenkovits Ferenc előadásában
Simó Helga
Miként tudjuk okoseszközeinket felhasználni arra, hogy csillagot nézzünk? Erre a kérdésre kereste a választ dr. Szenkovits Ferenc egyetemi docens Ismerkedés az égbolttal – online módra című előadásában. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság által szervezett csütörtök esti eseményt a világhálón keresztül követhették a csillagászat iránt érdeklődők. (Az előadás visszanézhető itt.)
Szenkovits Ferenc alkalmazás segítségével mutatta be a csillagokat • Fotó: Simó Helga
„Annak ellenére, hogy most Kolozsvárt köd és szmog borítja, és az utóbbi jó néhány évben alig látunk rendes, csillagos eget a városban, számítógép segítségével lehetőségünk nyílik arra, hogy megismerkedjünk a csillagos ég titkaival” – indította az előadást dr. Szenkovits Ferenc, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem docense. Emlékeztetett: az ember évezredeken át minidig kíváncsi volt a csillagos égboltra, és próbálta annak titkait megfejteni.
Ennek következtében évszázadokkal ezelőtt sokkal jobban ismerték a csillagok állását. Jobban tudtak tájékozódni térben és időben, földrajzi helyek meghatározására, hajózáskor használták, de még a sivatagi vándornépek is az égitestek segítségével tájékozódtak. A tudomány fejlődése szempontjából nagyon fontos a csillagok fürkészése, ugyanis nagyban hozzájárult a matematika fejlődéséhez, hiszen az égbolton a távolságokat fokokban mérjük, és a trigonometria tudománya is ennek köszönhetően alakult ki. A csillagászat így a legősibb természettudománynak is nevezhető.
Fotó: Simó Helga
Csillagnézés a meleg szoba kényelméből
A professzor kifejtette, hogy régebb sokkal nehezebb dolguk volt az embereknek, mert nem állt rendelkezésünkre számítógépes program vagy okostelefon, amivel manapság már könnyen tudunk információt gyűjteni. Régen térképeket, atlaszokat használtak a csillagászok, hogy segítsék a tájékozódást. Napjainkban már sokkal egyszerűbb a csillagvizsgálás, és ha felhős is az ég, ugyanazt a látványt jeleníthetjük meg bent a szobában. A csillagászok az észleléseket is gyakran úgy végzik, hogy a távcsövük kint van valahol egy magas hegy tetején, ők pedig ülnek, akár tőle több ezer kilométerre egy meleg szobában, és onnan vezérlik, alig van szükség műszaki személyzetre, amely felügyeli a távcsöveket. „Ma már nem minden csillagász rekedt, mint régen, mikor kupolában, a hidegben kellett végezni az észleléseket”– jegyezte meg nosztalgikusan Szenkovits.
Fotó: Simó Helga
Hozzátette, hogy például a Stellárium programot nagyon kényelmesen lehet használni, csak arra kell figyelni, hogy be kell állítani indításkor a megfigyelési helyet. Azonban, ha valaki mondjuk New Yorkból akarja nézni a csillagokat, azt is megteheti. Évet, napot, hónapot is ki lehet választani, vissza lehet menni akár időszámításunk elé is. De „el lehet menni” a Földről, és a Holdról is megtekinthetjük az égitesteket.
A számítógépes program segítségével „felnéztünk” az égre. A professzor elmondása szerint, ha a horizont fölött megszámoljuk őket, legfeljebb 3000 pöttyöt látunk. A többségük ugyanolyan alakzatba szerveződve mozog évszázadokon át, egymáshoz viszonyított helyzetüket nem változtatják, ezek az állócsillagok. De néhány égitest közülük vándorol az égen, és egy év alatt egészen bonyolult pályákat írhatnak le.
Az ókorban hét ilyen vándorló égitestet ismertek fel, köztük öt bolygót, amit szabad szemmel lehetett látni: Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz, és ezeket kiegészítették a Holddal és a Nappal. Ezt a hét égitestet imádták, amelyek számára templomokat is építettek. A csillagokat már az ókorban fényességük szerint osztályozták. Minél fényesebbek, annál kisebb a magnitúdószámuk. Ezek megnézhetőek a csillagnéző program segítségével.
A Nemzetközi Csillagászati Unió véglegesítette a csillagképeket, összesen 88-at.
Rengeteg közöttük a mitológiai név, a használati tárgy és az állatnevek • Fotó: Simó Helga
Fényévnyi távolságok karnyújtásnyira
A Föld felszínéhez hasonlóan égi országot határoztak meg az égbolton, és az azokban összetartozó csillagokat fantáziarajzokkal díszítették fel, és csillagképeket kezdtek bevezetni az égbolton való tájékozódás elősegítése érdekében. A szomszédos csillagok által alkotott alakzatokat csillaképekbe sorolták. Habár szabad szemmel mindig csak az égbolt felét láthatjuk, ha elindítjuk az applikációt, felgyorsítva követhetjük az „égitestek mozgását”. Valójában ez a Föld tengelye körüli forgásának a következménye, és csupán mi észleljük úgy, mintha az égbolt forogna körülöttünk. Ha ezt a „forgást” figyeljük, megállapítható, hogy van egy olyan pont az égbolton, amely mintha sohasem mozdulna el. Ez a Sarkcsillag, a Polaris, ami úgy néz ki, mintha körülötte forogna az ég. Innen lehet indítani a tájékozódást, ennek a csillagnak a magassága mindenhol megegyezik a földrajzi szélességgel.
A legtöbb csillagképre jellemző, hogy felkelnek, delelnek és lenyugszanak, de vannak, amelyek nem: ezek a cirkumpolárisak, amelyek mindig ott járnak a horizontunk fölött. A leglátványosabbak a Nagy Göncöl (Ursa Major), a Kis Göncöl (Ursa Minor), a Sárkány (Draco), a Cassiopeia vagy a Cepheus.
A csillagképek ábrázolása • Fotó: Simó Helga
A professzor felhívta a figyelmet arra, hogy az éggömbön látható 12 állatövi csillagkép is, melyeket az ókor óta horoszkópkészítésre is használnak. Ezzel az a probléma, hogy a képek, amelyekre alapoznak, több mint egy hónappal el vannak mozdulva. A tavaszpont és az őszpont ugyanis vándorol. Éppen ezért az, hogy a nap éppen melyik hónapban melyik csillagképen halad át, nem egyezik azzal, amit a horoszkópban olvashatunk.
Az egyetemi docens felhívta a figyelmet, hogy a Stellarium csupán egy lehetőség a sok közül a csillagok fürkészésére, de számos más számítógépes program is létezik, mint például a Cartes du Ciel. Illetve telefonon használható a Skymap nevű alkalmazás, amely úgy működik, hogy amerre fordítja az ember a telefonját, ott a képernyőn megjelennek az égitestek, és könnyen beazonosíthatók.
A cikket a szerző beleegyezésével a kronikaonlie.ro portálról vettük át.
https://kronikaonline.ro/szines/zsebunkben-az-egbolt-csillagvizsgalas-okoseszkozokkel-szenkovits-ferenc-eloadasaban