KÁRPÁT-MEDENCEI ENERGETIKAI SZAKEMBEREK TALÁLKOZÓJA
MAGYAR ENERGIA SZIMPÓZIUM
2019. november 21-én rendezték meg Budapesten, immár XXIII. alkalommal a Magyar Energia Szimpóziumot. Az esemény főszervezője a Magyar Energetikai Társaság volt. A szimpózium célja, számba venni az EU által is preferált és elfogadott regionális együttműködési lehetőségeket, elemezni a megújuló energiaforrások bevezetéséből származó előnyöket, bátorítani a határokon átnyúló szakmai és üzleti együttműködést és fokozatosan bevonni a jövő utánpótlását jelentő ifjúságot.
A Magyar Mérnöki Kamara székházában megrendezett eseményen számos hazai szakemberen kívül részt vettek felvidéki, délvidéki és partiumi szakemberek is. Az EMT küldöttségében jelen volt Almási László, Bán László, Lőrincz László és Makai Zoltán. A plenáris ülésen és a szekciókban elhangzott előadások tökéletesen megfeleltek a szervezők által megfogalmazott céloknak. Az előadások után elhangzott kerekasztal beszélgetések jelentősen hozzájárultak a szimpózium sikeréhez. A következőkben az elhangzott előadások és hozzászólások összegzését szeretnénk bemutatni.
A magyar kormány dolgozik az EU energetikai irányelveinek átültetésén a hazai szabályozásba. Úgyszintén folyamatban van a Nemzeti Energiastratégia 2030., illetve 2040. évekig szóló kidolgozása. Folyamatosan dolgoznak a Paks II. beruházás részletes engedélyezésén. Továbbra is a magyar villamosenergia ellátás alapját a nukleáris energia jelenti. Komoly problémát jelent a hőerőművek elöregedése és azok kiváltása. Magyarország földgáz ellátása fokozatosan erősödik és a biztonsága növekszik, az ismert új vezeték rendszerek létesítésével. Bemutatásra került a dekarbonizálás rögös útja és a felmerült problémák.
Nagyon érdekes volt betekinteni Németország villamosenergetikai helyzetébe. Bár a német rendszer jelentős szélerőmű farmmal/5o Gw/ és fotovoltaikus teleppel/40 Gw/ rendelkezik Németország északi részén, ezek szakaszos működése bizonytalanná teszi a rendszer működését. Ilyen helyzet állt elő 2017 januárjában, amikor igen hideg volt, a fenti megújulók nem termeltek és a német rendszer az összeesés szélén állt. Az országos teherelosztó kénytelen volt beindítani az összes tartalékot, függetlenül azok állapotától. Így megfogalmazódott az a tény, hogy a biztonság a legfontosabb az energia ellátásban.
Igen tanulságos helyzetben van Budapest távhő rendszere. A főváros fejlődése és az új lakónegyedek megjelenése következtében, a fővárost több szigetüzemben működő távhő rendszer látja el. Okvetlen szükséges ezen szigetek összekötése, így biztosítva egy hatékony, biztonságos és gazdaságos távhőellátás megteremtését. A geotermális energia felhasználása a távfűtésben is fontos kérdés.
Nagyon érdekes előadásban mutatta be a MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársa az elektromos és a hagyományos, benzin vagy diesel üzemű autók használatából származó szén-dioxid kibocsátás összehasonlítását. Szintén igen érdekes volt az a tanulmány, amely akkumulátorokkal kiegészített naperőművek versenyképességét mutatta be csúcserőműként történő használata esetén Magyarország, Csehország, Románia és Szlovákia villamosenergia rendszerében.
Végezetül, de nem utolsó sorban szükség van a fogyasztói szemléletváltásra az energiapolitikában, illetve megfelelő kommunikációra a társadalom minden szintjén.
Összeállították Bán László, Lőrincz László és Makai Zoltán.
