A BioNTech és a Pfizer cégek által fejlesztett SARS-CoV-2 koronavírus elleni vakcina
(BNT162b2)
A brit gyógyszerfelügyelet (MHRA) engedélyezte a Pfizer/BioNTech mRNS alapú vakcina forgalmazását. Az Egyesült Királyság ezzel a világon első olyan ország, amely hatósági jóváhagyást adott a koronavírus-vakcina alkalmazására. Az első oltást 2020. december 8-án kapta meg egy 90 éves brit lakos.
A világon másodikként Bahreinben engedélyezték a BioNTech és a Pfizer SARS-CoV-2 koronavírus elleni vakcinájának alkalmazását. Az egyik legnagyobb kihívást ebben az országban a vakcina tárolása fogja jelenteni, mivel a közel-keleti királyságban a hőmérséklet gyakran meghaladja a 40 fokot és az oltóanyagot mínusz 70 fokos hőmérsékleten kell szállítani, illetve tartani.
A BioNTech és a Pfizer december 2-án benyújtotta kérelmét a SARS-CoV-2 koronavírus elleni vakcinájuk európai engedélyezésére. Az amszterdami székhelyű Európai Gyógyszerügynökség (EMA) tájékoztatása szerint a német biotechnológiai cég és az amerikai gyógyszergyártó óriás gyorsított eljárást kért. Amennyiben az Európai Gyógyszerügynökség megállapítja, hogy az oltóanyag előnyei felülmúlják a koronavírus-fertőzés kockázatait, és ez alapján pozitív ajánlást ad a vakcina európai forgalmazására, még az év vége előtt megkezdődhet az oltás az EU országaiban.
A gyógyszergyártó csoport bejelentette, hogy a közösen kifejlesztett oltóanyaguk hatékonysága az eddigi klinikai próbák és vizsgálatok eredményei alapján meghaladja a 90 százalékot. A próbák során nem jelentkeztek olyan mellékhatások, amelyek miatt szüneteltetni kellett volna az oltóanyag tesztelését. Azok a vizsgálati alanyok, akik egyáltalán valamilyen kellemetlen hatást tapasztaltak, legfeljebb enyhe vagy mérsékelt fájdalmat éreztek néhány napig az oltás beadásának helyén, illetve szintén enyhe vagy mérsékelt, rövid ideig tartó hőemelkedésük volt. (1)
Hogyan működik a Pfizer/BioNTech által fejlesztett vakcina ( BNT162b2 )
A védőoltás (vakcina) gyengített vagy elölt kórokozókat, azok részeit vagy kész ellenanyagot tartalmazó készítmény. Beadásának (vakcináció) célja a szervezet specifikus ellenállásának fokozása, mesterségesen előidézett immunitás. A vakcinák tartalmazhatnak:
- élő, gyengített kórokozókat (attenuált, azaz mesterségesen szelídített törzseket)
- inaktivált, elölt kórokozókat vagy azok detoxikált termékét, amely antigénszerkezetét megtartotta
- ellenanyag- (antitest-) tartalmú immunszérumot
- mRNS alapú oltóanyagot
A Pfizer/BioNTech által fejlesztett vakcina egy hírvivő RNS (mRNS – messenger RNA) alapú oltóanyag. A működés alapja, a szervezet előkészítse arra, hogy legyőzze a SARS-CoV-2 koronavírus által előidézett fertőzést. A vírus ahhoz, hogy bejusson a szervezet sejtjeibe, a külső felületén lévő tüske fehérjét használ, az S burokfehérjét. BNT162b2 vakcina tartalmazza azt a genetikai információt, (mRNS) mely elrendeli ennek a tüske fehérjének a szintézisét. A mRNS-et kis lipid (zsír) gömböcskékbe ültetik, úgynevezett lipid-nanorészecskéket használnak, ami bíztosítja a mRNS szállítását és védi a degradációtól. Amikor egy személy megkapja az oltást, a sejtjei leolvassak az oltásban levő genetikai információt és termelik a tövis fehérjét. Az ember immunrendszere aztán úgy kezeli ezt a fehérjét, mint idegen fehérje és megkezdi a természetes védekezést, termelve az antitesteket és a T sejteket a fehérje ellen. Ha a későbbiekben ez a beoltott személy kapcsolatba kerül a SARS-CoV-2 vel, az immunrendszer felismeri ezt a vírust és fel lesz készülve a védekezésre: az antitestek és a T sejtek együtt képesek lesznek megölni a vírust, megakadályozván a test sejtjeibe való bejutást. Mindez segíteni fog a COVID 19 elleni védekezésben(2).
Milyen technológiával történik a vakcina előállítása
Karikó Katalin az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar kutatóbiológus, biokémikus és kutatótársa Drew Weissmann, az mRNS alapú vakcinák technológiáját szabadalmaztatta 2005-ben. A szabadalom kívánt mRNS-ek enzimatikus előállítására vonatkozik módosított nukleotidokból.
Az elmúlt évtizedek kutatásaiból kiderült: a különböző vírusfertőzések ellen védelmet nyújthat az emberbe injekciózott megfelelő, szintetikusan előállított mRNS is. A szintetikus mRNS alapján a sejtek elkészítik a testidegen vírusfehérje megfelelő szakaszát, majd arra reagálva azt az ellenanyagot, amivel a szervezet képes leküzdeni magát a vírust, ha találkozik vele. Ezzel a technológiával hozta létre 2020-ban a BioNTech az amerikai Pfizer céggel közösen a COVID–19-vakcinát (3)
Majdik Kornélia
Könyvészet
1. MTI hírek alapján
2. Walsh EE, Frenck RW, Falsey AR, Kitchin N, Absalon J, Gurtman A, et al. (October 2020). "Safety and Immunogenicity of Two RNA-Based Covid-19 Vaccine Candidates". The New England Journal of Medicine: NEJMoa2027906. doi:10.1056/NEJMoa2027906
3. Torontáli Zoltán: Magyar kutató tette le a készülő koronavírus-vakcinák alapjait. g7.hu, 2020. március 24. (Hozzáférés: 2020. december 6.)