XXV. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia
BKF2024: Merre tovább szénhidrogénkutatás és -ipar?
2024. április 4-7.
Ebben az évben az EMT Bányászati, Kohászati és Földtani Szakosztálya Marosvásárhelyen, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen szervezte meg a XXV. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferenciát (BKF), április 4-7. között. Az eseményen összesen 85 résztvevő volt: 48 szakember külföldről, míg 37 belföldről érkezett.
A tudományos ülést megelőző napon, azaz április 5-én, pénteken, megszervezésre került a földtani kirándulás, amelyen 60-an vettünk részt. Kirándulásunk útvonala Erdély egyik, néprajzilag és földtanilag is izgalmas vidékére, a Maros-völgyének főként felső, részben középső szakaszára és az erdélyi Mezőség keleti vidékére esett, amelyet nem csak változatos földtani felépítés jellemez, hanem a magyar, román és szász kultúrák találkozási övezete is, de ez a régió kiemelten fontos az ásványkincs kutatás, ipartörténeti, de még irodalmi vonatkozásban is.
1. ábra. A földtani kirándulás útvonala és megállóhelyei
A földtani kirándulás első megállójánál (Marosorbó)n a szarmata/pannóniai határszelvényt vehettük alaposan szemügyre. Ezen feltárás fontos jellemzője, hogy azon ritka kibúvások egyike, amelyben kimutatható, hogy a szarmata/pannóniai átmenet során folyamatos volt az üledékképződés, a másik fontos jellemzője, hogy gyakran fordulnak elő bennük fossziliák is. Innen utunk Kissármás felé vezetett, melynek legfőbb nevezetessége a földgáz előfordulás. Kissmármáson a híres-nevezetes 2.-es számú gázkutat tekintettük meg, amely ma ipari műemlék. A kútnál megpihenve Kövecsi Szabolcs mesélt nekünk a fúrások történetéről. Kissmármást magunk mögött hagyva elindultunk Mezőörményes felé, hogy a település keleti határában levő csuszamlást alaposan megvizsgáljuk: kőzetanyagát mélytengeri fáciesű üledékes képződmények alkotják és hasonlóan az Erdélyi-medence területén található csuszamlásokhoz a mezőörményesi is a szarmata képződményekhez kötődik.
A következő állomásunk a Marosvécs volt, ahol a Kemény-kastélyt látogattuk meg. Nagy Kemény Géza a kastély örököse, Kemény János unokája fogadott minket üdvözlő itallal, majd körbevezetett a kastélyban, részletesen bemutatva annak termeit és elmesélve azok történetét. Itt tartózkodásunk során arra is rájöttünk, hogy eme épület nem csak építészeti örökség, hanem az erdeélyi magyarság egyik fontos kulturális emlékhelye, hiszen itt alapították meg az Erdélyi Helikont, amelynek éves találkozásainak később rendszeresen otthont is adot. A kastély kertjében tiszteletünket tettük Wass Albert, Kemény János és felesége Paton Augusztának sírhelye előtt.
Marosvécs után Palotailva és Andrenyásza felé vettük az irány. Palotailván Márton István és Szakács Sándor bemutatását hallgattuk meg a vulkáni törmeléklavina lerakodásokról. Talán azt mondhatnám, hogy a legizgalmasabb megállónk Andrenyászán volt, hiszen a Ládas háza fatörzs-barlangokhoz meredek ösvény vezet, ráadásul az időhiány miatt gyorsan kellett megtegyük az utat felfele a barlangokig, majd a vállalkozó szellemű résztvevők Maros völgyére remek kilátást nyújtó sziklaszirtet is meghódíthatták. A Felső-Maros mentén található Maros-szoros egyik legjelentősebb geológiai és turisztikai látványosságai közé tartoznak az itt található, a pszeudo-karsztok közé tartozó fatörzs-barlangok. Világszinten eddig csak néhány ország területéről, mint pl. Japán, USA, Szlovákia és Románia ismeretesek.
Szombaton a tudományos ülésszakra került sor, amelynek a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Kara adott otthont. A megnyitón Silye Lóránd a konferencia elnöke, Wanek Ferenc, az EMT Földtani Szakosztályának elnöke, Kőrösi Tamás az OMBKE ügyvezető igazgatója, Unger Zoltán az MFT képviselője és Domokos József a Sapientia EMTE dékánja köszöntötte a résztvevőket.
2. ábra. Kőrösi Tamás üdvözli a konferencia résztvevőit
A konferencián összesen 34 szakmai előadás került bemutatásra. Ezek közül három előadás a plenáris ülésszakon hangzott el, amelyek közül egy bányászati és két földtani tematikájú volt.
A plenáris ülést követő kétórás panelbeszélgetést/kerekasztal megbeszélést alatt a Merre tovább szénhidrogénkutatás és -ipar? kérdésre keresték a választ a felkért egyetemi és ipari szakemberek: Bartha István-Róbert geológus (Aspect Energy), Breitner Dániel geológus (Greenventures és MGE), Györfi István ny. szénhidrogénkutató (ROMGAZ), Nagy-Korodi István geológus (MOL), Tari Gábor geofizikus és geológus (OMV); a moderátor Silye Lóránd (BBTE) a konferencia elnöke volt.
3. ábra. A panelbeszélgetés résztvevői
Ebéd után kezdődtek a szekció előadások, melyek párhuzamosan három teremben zajlottak.
A 27 kutatási (24 előadás és 3 poszter) munka a következő hat szekcióban került bemutatásra: Üledék-és vízföldtan szekció, Gáz-és szénhidrogén-földtan szekció, Őslénytan szekció, Általános földtan és meteorológiai szekció, Bányászat és kohászat szekció. A délutáni szekció-előadásokat egy meghitt, baráti hangulatú díszvacsora zárta.
A XXV. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia az előző évekhez hasonlóan sikeresen volt, így bízunk benne, hogy folytatva a hagyományt, a jövőben meg tudjuk szervezni a BKF 2025-t.
Dr. Silye Lóránd
Babeş-Bolyai Tudományegyetem
a BKF2024 elnöke
Tóth Ildikó
programszervező