Lovász László Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, Abel- és Wolf-díjas, Széchenyi- és Bolyai-nagydíjas, valamint Bolyai János alkotói díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és az amerikai National Academy of Science rendes tagja, az MTA volt elnöke.
Vizi E. Szilveszter kétszeres Széchenyi-díjas magyar orvos, farmakológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja. A központi és perifériás idegrendszer ingerület-átvitelének neves kutatója, a MTA volt elnöke.
A díjakat, Áder János köztársasági elnök adta át a Sándor-palotában 2021. augusztus 20-án, Magyarország Nemzeti Ünnepén. Az átadón kiemelte, hogy: a Szent István Rend nemzeti elismerésünk legrangosabb kifejezője, a tiszteleté határon innen és túl: „Hagyományaink szerint nemzeti ünnepünkön a Szent István Rend átadásával a legkiválóbbaknak adjuk meg a kellő tiszteletet. Ma azoknak, akik Eötvös Loránd méltó utódai voltak a Magyar Tudományos Akadémia elnöki posztján. Méltó utódok, kiváló tudósok, jó magyarok.”
forrás: MTI/Máthé Zoltán
Lovász László, Abel díjas matematikus, gondolatai a díjátadó ünnepségen
Visszaemlékezvén a kezdetekre elmondta: „Nyolcadik osztályos koromban kezdtem el matek szakköre járni, ott magával ragadott a feladatok megoldása, az, hogy egy példát milyen ötlettel lehet igazán szépen megoldani. A szakkör vezetője tanácsolta, hogy menjek a Fazekas Mihály Gimnáziumba, akkor indult egy matematika tagozatos osztály és attól kezdve már egyenes volt az út, hogy matematikus legyek.”
Többször felvetődik a kérdés, hogy miért van olyan sok sikeres magyar matematikus. Véleménye szerint: „Annak, hogy Magyarországon nagy hagyománya van a matematika tudománynak, az a legfontosabb oka, hogy már világviszonylatban is nagyon korán elindult a matematikai tehetséggondozás az országban.”
Lovász László szerint fontos, hogy a kutatóknak legyen kitekintése más tudományterületre is: „Az ember, miközben a saját problémáján gondolkodik, sokszor jelentős előrelépést érhet el, ha van kitekintése más tudományterületre is.”
Kutatásaiban, gondolkozásában mindig központi helyet foglalt el az, hogy mire lehet használni a matematikát, a matematikai gondolkodásmódot.
"Úgy választottam témát, hogy kinyitottam a szemem és azt kerestem a világban, hogy mely terület az, ahol új kérdések jönnek majd elő. Bár a gráfelmélet állt a gondolkodásom, kutatásaim középpontjában, ezért kezdtem el annak idején az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika összefüggéseivel foglalkozni"
Meggyőződése, hogy: „A matematika kicsit hasonlít a zenéhez: ugyanúgy van belső logikája, harmóniája és vannak benne meglepő fordulatok, ezek alapozzák meg az élvezetét. Odáig kellene eljutni az oktatásában, hogy minél több ember megértse és élvezze a vele való foglalkozást”
Lovász Lászlót méltatva Áder János, köztársasági elnök, arról beszélt, hogy a matematikában aligha létezhet nagyobb, világraszólóbb dicsőség, mint nevet adni egy bizonyított állításnak, ami további matematikai tudás forrásává, kiindulási pontjává válik. A Lovász-féle „lokális lemma” éppen ilyen. A matematikus egy zivataros, alvásra alkalmatlan éjszaka jött rá, hogy miként lehet egy nagyon kis valószínűséggel bekövetkező eseményről bebizonyítani, hogy a lehetősége nem nulla.
Vízi Szilveszter, Széchenyi-díjas magyar orvos, farmakológus, gondolatai a díjátadó ünnepségen
A Széchenyi-nagydíjas és Széchenyi-díjas orvos, kutatóprofesszor felidézte, hogy már gyermekkora óta nagy érdeklődést mutatott a világ dolgai iránt, kereste a jelenségek okait, az összefüggéseket. Ez a tulajdonság segítette, hogy kutatóvá, kutatóorvossá váljék és ennek köszönheti, hogy most Szent István Rend kitüntetést kapott. „Az orvostudomány területén külön jutalom, hogy az ember olyan összefüggéseket tárhat fel, amelyekkel segíthet másokon. Szerencsés vagyok, hogy ez a lehetőség számomra is megadatott.”
Beszédében visszaemlékezett a kezdetekre. Felidézte, hogy a Pécsi Orvostudományi Egyetemen kezdte meg tanulmányait, ahol nagy hatással volt rá Cholnoky László gyógyszerész munkássága. Később Budapestre került és az orvostudományi egyetemen szerzett diplomát, amelynek megszerzése után az egyetem gyógyszertani intézetének tanársegédje lett. Ott ismerte meg Issekutz Bélát, a gyógyszervegyészeti kutatások iskolateremtő alakját, akinek a hatására érdeklődése az agykutatás felé fordult.
Az idegtudós a központi és perifériás idegrendszer ingerületátvitele, valamint a kémiai ingerületátvitel farmakológiája terén végzett világszerte elismert kutatásokat. Oxfordban is dolgozott sir William Paton világhírű farmakológus munkatársaként. Vizi E. Szilveszter Oxfordban az addigi adatoknak ellentmondó eredményre jutott, ez alapján dolgozta ki az agyműködés új modelljét. Elmondása szerint ezt tartja pályafutása egyik legkiemelkedőbb teljesítményének. A modell lényege, hogy az ideghálózatok között olyan beszélgetési forma, olyan kommunikációs cserelehetőség van, amelynek köszönhetően nem kell szorosan egymás mellett lenniük az idegsejteknek, hanem távolról is ki tudják fejteni egymásra a hatásukat.
A tudós a kutatói munka mellett különösen fontos feladatnak nevezte a megszerezett tudás megosztását a tanítványokkal, valamint a tudományos ismeretek terjesztését.
„Azt tanácsolom a ma fiatal kutatóinak, hogy ha munkájuk során valami váratlant észlelnek, arra figyeljenek fel. Ha egy kutató az addigi tankönyvi adatoktól, kánontól független, sőt azt tagadó, el nem ismerő jelenséget észlel, annak a kezében igazi felfedezés van. Ugyanis a felfedezés mindig tagadja a régit, mindig az igazság új oldalát világítja meg és minden kutató élete során van egy olyan pillanat, amikor valami nagyon érdekeset talál. Erre kell odafigyelni!”
A Szent István Renddel Vizi E. Szilveszter kutatói pályafutását, oktatói munkásságát, valamint tudománynépszerűsítő tevékenységét ismerték el.
Forrás: https://hirado.hu/belfold/cikk/2021/08/20/a-magyar-szent-istvan-rend-unnepelyes-atadasa