Historia Scientiarum Multimedia

A videóból megismerhetjük a magyar matematika legkiemelkedőbb képviselőjét, aki 1860. január 27-én magára hagyottan hunyt el. Jó ideig még sírjának helyét sem ismerték, csak 1894-ben került síremlék az elhagyatott sírra. A kisfilmből megtudhatjuk, hogy hol található Bolyai János sírhelye, mikor került egymás mellé apa és fiú, és hogyan őrizzük emlékét a marosvásárhelyi református temetőben.

A kisfilm bemutatja a legismertebb magyar csillagászunk életét, aki felvidéki bányászcsaládból származott, jezsuita szerzetes lett, majd tanulmányait a rend iskoláiban végezte. 1755-től a bécsi csillagvizsgáló igazgatója és a bécsi egyetem csillagászat professzora. E minőségében ő irányította az egri, budai, nagyszombati és kolozsvári csillagvizsgálók építését. Hell Miksa három évig (1752–1755) Kolozsváron élt és dolgozott, a kolozsvári jezsuita egyetemen a matematika és a csillagászat térhódítása érdekében tevékenykedett.

Amikor a honfoglaló magyarok Európába érkeztek (896), saját rovásírásos számjegyeik voltak, A római számjegyek – melyekkel nehéz volt matematikai műveleteket végezni – a Római Birodalomnak köszönhetően terjedtek el egész Európában. Amikor Szent István áttérítette népét a keresztény hitre (1000 körül), a római számjegyeket kezdték használni. A videóból megtudhatjuk, hogyan kerültek be Erdélybe a ma is használt hindu-arab számjegyeink?

A ványolás egy kisipari technológiai folyamat része, amelynek során a juhgyapjúból szőtt szövetet tömörítik, ezzel megnövelve a szövet szilárdságát és tartósságát. Megismerhetjük a ványolási technológia sajátos kifejezéseinek értelmezését a laj (vízcsatorna), tengely, vízkerék, csergeványoló kád, vízmelegítő, csergeványoló kádtápláló csatorna, vízmelegítő tápláló csatorna, ványolófészek és ütőfej (bot). A bemutatás során megismerhetjük egy szentegyházi család tulajdonában található ványoló történetét is.

A film bemutatja a szilágysomlyói református templom 1857-ben készült toronyóráját, amelyet közadakozásból állítottak fel. Az órát a debreceni Schável József órakészítő-lakatos készítette. A videó a korabeli levéltári feljegyzések alapján vizsgálja az óra elkészítésének történetét és körülményeit.

 A kisfilmből megismerhetjük az erdélyi, többszörösen (majdnem pontosan százévenkénti) felfedezett ásványi nyersanyag (földgáz) korai történetét. Az Erdélyi medencében, több millió évvel ezelőtt, adottak a földgáz képződéséhez szükséges körülmények a só jelenléte és a viszonylag hidegebb mélységi hő. Az itteni körülmények lehetővé teszik a világ egyik legtisztább – 99,9% ban metánt tartalmazó – földgázának kialakulását. A bemutató érdekessége, hogy megismerhetjük azokat a helyeket, ahol, már 1612 megfigyelték a feltörő sós víz fortyogását, mely a nádégetés során meggyulladt. Hosszú évszázadokig az értéket a feltörő sós gyógyvizek jelentették, és csak a XX század második felében került sor a metán gáz ipari értékesítésére.